Stats4U - Ingyenes látogatószámláló

Röviden

Nyelvi modell pontosan egy helyen szerepel: két-három mondat egy számláló alakulásáról, a nyilvános statisztikaoldal tetején. Máshol sehol.

A modell az üzemeltető tulajdonában lévő második gépen fut, nem felhőszolgáltatónál. A rendszer egyetlen modellgyártó szolgáltatását sem veszi igénybe. A modell csak olyan számadatokat kap meg, amelyek a statisztikaoldalon már nyilvánosak.

A modell semmiről sem dönt. Megfogalmaz. A mondatában szereplő minden számot készen kapta meg, és utólag minden számot ellenőriz a rendszer; ha a mondat nem állja meg a helyét, a rendszer elveti.

A hiányosságok is itt szerepelnek: a generált mondatok az 50. cikk (2) bekezdése által előírt, géppel olvasható megjelöléssel jelenleg nem rendelkeznek. Ennek okát a 11. pont ismerteti.

Ez az oldal tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. Az üzemeltető saját értékelését tartalmazza, és azt sem hatóság, sem ügyvéd nem vizsgálta felül.

1. Miért létezik ez az oldal

Az MI-rendelet nem ír elő ilyen oldalt. Azt írja elő, hogy ott legyen tájékoztatás, ahol a generált szöveg megjelenik – és ott van is: minden doboz alatt, az oldal nyelvén.

Ez az oldal önkéntes, és ennél tovább megy. Azt is megmondja, hol nem vesz részt mesterséges intelligencia (6. pont), milyen szerepe van az üzemeltetőnek a rendelet szerint (8. pont), és mi hiányzik még (11. pont). Egy látogatószámláló esetében ugyanis nem az a gyakoribb kérdés, hogy mit csinál egy modell, hanem az, hogy egyáltalán modell számol-e.

Ez tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. Akinek saját ügyében jogi értékelésre van szüksége, azt olyantól kérje, aki felelősséget vállal érte.

2. Az egyetlen hely

Egy számláló statisztikaoldalának tetején megjelenhet egy doboz két-három mondattal: a hét melyik napja volt a legerősebb, hány országból érkeztek a látogatók, hogyan viszonyulnak az utolsó néhány nap az azt megelőző napokhoz. Ezeket a mondatokat nyelvi modell írta.

A doboz ezt fel is tünteti. Egy sor az oldal nyelvén közli, hogy a szöveget nyelvi modell írta a mellette látható mért számadatokból, és hogy egyik szám sem a modelltől származik; mellette áll a modell neve és a dátum. Ez az 50. cikk szerinti tájékoztatás – a szöveg mellé tartozik, nem erre az oldalra.

Az esetek többségében ott semmi sincs. Egy számláló csak akkor kap mondatokat, ha harminc nap alatt elegendő adatot mért, és az itteni számlálók többsége e küszöbérték alatt marad. Azt, hogy ez milyen gyakran alakul így, az üzemeltető megszámolta, és a blogban közzétette.

A doboz csak olyan statisztikaoldalakon létezik, amelyek egyébként is nyilvánosak. A privátként megjelölt és a jelszóval védett számláló nem kap ilyet.

3. Melyik modell, és hol számol

Az üzemeltető nem fejleszt modellt. Nyílt modellsúlyokat tölt le harmadik felektől, és azokat változatlanul futtatja. Azt, hogy egy adott mondatot melyik modell írt, az adott mondat alatt tünteti fel – ott, és nem itt, mert a modell változhat, és egy jogi szövegben szereplő név ekkor téves lenne.

A modellek az üzemeltető tulajdonában lévő második gépen futnak, helyi modellszerveren keresztül. Egyetlen modellgyártó felé sincs interfész – semmi nem kerül továbbításra az OpenAI, a Google, az Anthropic, a Mistral vagy bármely más szolgáltatás felé, és onnan semmi nem érkezik vissza.

A második gép oka a számítási idő, nem az adatvédelem: egy modellnek válaszonként másodpercekre van szüksége, ebben az alkalmazásban a legnehezebb lekérdezésnek ezredmásodpercekre. A kettő nem való ugyanarra a gépre. A mérés a blogban olvasható.

Nincs tanítás és nincs finomhangolás. A súlyok olyanok maradnak, amilyenek letöltéskor voltak. Számlálóadat semmilyen tanításba nem kerül be, sem az üzemeltetőébe, sem másokéba.

4. Mit láthat a modell

Kizárólag egyetlen számláló már összesített számadatait, valamint annak a weboldalnak a címét, amelyen a számláló található: a látogatók számát az utolsó néhány napban az azt megelőző napokhoz képest, a legerősebb ország részarányát, az országok számát, a hét legerősebb napját, a leglátogatottabb aloldalt és az eszközök szerinti megoszlást.

Nincsenek IP-címek. Nincsenek látogatóazonosítók. Nincsenek nyers adatok. Semmi, ami egy adott személyhez hozzárendelhető lenne. Ebben a rendszerben eleve nincs olyan sor, amely egyetlen látogatást írna le.

És csak olyan számlálóktól, amelyek statisztikaoldala nyilvános. Ez a feltétel a kódban azon a ponton található, ahol a feladatok kiosztása történik – nem később, a megjelenítésnél. Enélkül az egész más személyek adatainak továbbítása lenne egy második eszközre.

A második gép tehát semmi olyat nem tud meg, amit a statisztikaoldal egy látogatója ne olvashatna el ugyanígy. Ugyanezt tartalmazza az adatvédelmi tájékoztató 5.10. pontja is.

5. Mit tehet a modell – és mit nem

Megfogalmazhat. Semmi mást.

A kiválasztást a szerver végzi: azt, hogy melyik számadatot érdemes megemlíteni, kód számítja ki és dönti el. A modell tényenként egy feladatot kap, és abból egy mondatot ír. Két tényt soha nem lát egymás mellett.

Amikor a mondat visszaérkezik a szerverre, annak minden számjegysorozatát összevetik a feladattal. Ha a számjegysorozat ott nem fordul elő, a mondatot elvetik. A neveket – a hét napját, az országot, az eszközt, az oldalt – szintén ellenőrzik: a helyes névnek szerepelnie kell, azoknak pedig, amelyekkel összetéveszthető, nem szabad szerepelniük.

A modell nem számol, nem kerekít, nem választ ki és semmiről sem dönt. Nem hoz döntést személyről, senkit sem értékel, semmit sem blokkol, és sem a számlálást, sem a megjelenített számadatokat nem befolyásolja.

Amit az ellenőrzések nem szűrnek ki, az is ebbe a bekezdésbe tartozik: az olyan mondat, amely számjegyek nélkül állít valótlant, és az olyan mondat, amely más tárgyról szól, mint a hozzá tartozó tény. Mindkettő ott van leírva, ahová tartozik, mégpedig a blogban. Az az ellenőrzés, amelyről azt hiszik, hogy nincs rése, rosszabb annál, amelynek réseit megnevezik.

6. Ahol nem vesz részt mesterséges intelligencia

Egy látogatószámlálónál ez a gyakoribb kérdés, ezért a válasz itt szerepel, és nem az apró betűs részben:

• Maga a számlálás – egy adatbázis-lekérdezés és még egy sor. Nincs modell.
• Az automatizált hozzáférések felismerése („botok”) – a user agent összevetése egy karakterláncokat tartalmazó listával. Nincs tanulási eljárás, nincs becslés, nincs személyre vonatkozó értékelés.
• A származási hely meghatározása az IP-cím alapján – címtartományokat tartalmazó táblázat. Kikeresve, nem kitalálva.
• Számlálóképek, diagramok, heti összefoglalók, havi jelentések – kód állítja elő őket számadatokból.
• A saját látogatások kizárása, egy számláló visszaszerzése vagy törlése – rögzített szabályok, amelyek olvashatók és megismételhetők.

Sehol nem történik a GDPR 22. cikke szerinti, személyre vonatkozó automatizált döntéshozatal, és nincs profilalkotás. Ugyanezt tartalmazza az adatvédelmi tájékoztató 11. pontja is.

7. Harmadik felek szolgáltatásai ezeken az oldalakon

A statisztikaoldalakon a Google hirdetései jelennek meg, a kapcsolatfelvételi űrlapot pedig a Google reCAPTCHA védi az automatizált beküldésekkel szemben. Azt, hogy ott alkalmaznak-e az MI-rendelet hatálya alá tartozó eljárásokat, a Google határozza meg, nem az üzemeltető; a szolgáltató kötelezettségei az adott szolgáltatót terhelik.

E szolgáltatások tekintetében az üzemeltető legfeljebb a 3. cikk 4. pontja szerinti alkalmazó, nem pedig szolgáltató. Ezekkel nem állít elő tartalmat, és nem hoz velük személyre vonatkozó döntést. Azt, hogy mely szolgáltatások vannak beágyazva és milyen célból, az adatvédelmi tájékoztató 5. és 6. pontja ismerteti.

8. Milyen szerepet tölt be a Stats4U az MI-rendelet szerint

A rendelet megkülönbözteti a szolgáltatót (3. cikk 3. pont) – azt, aki MI-rendszert fejleszt vagy fejlesztet, és azt saját neve vagy védjegye alatt forgalomba hozza vagy üzembe helyezi, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – az alkalmazótól (3. cikk 4. pont), aki MI-rendszert a saját felügyelete alatt használ.

Az üzemeltető értékelése szerint itt mindkettő. Egy harmadik féltől származó modell köré saját rendszert épített: a számadatok kiválasztása, tényenként egy feladat, a válasz ellenőrzése, megjelenítés. Ezt a rendszert saját neve alatt, saját weboldalán helyezi üzembe – ez a szolgáltatói szerep –, és saját felügyelete alatt használja – ez az alkalmazói szerep. Azon, hogy senkinek nem adja tovább, ez nem változtat: a saját használatra történő üzembe helyezés is ide tartozik.

Az üzemeltető kifejezetten nem a modell szolgáltatója. A súlyok harmadik felektől származnak, felhasználásuk változatlan formában történik, és az üzemeltető semmilyen modellt nem hoz forgalomba.

Ez a besorolás az üzemeltető értékelése, nem valamely hatóság megállapítása. Azért szerepel itt, mert az a saját MI-használatról szóló oldal, amely kihagyja a szerep kérdését, éppen a lényeges kérdést kerüli meg. Aki tévesnek tartja, a 15. pontban talál tájékoztatást arról, hová fordulhat.

9. Kockázati osztály

Tiltott MI-gyakorlatok (5. cikk): nincsenek. Nincs tudatküszöb alatti manipuláció, nincs a kiszolgáltatottság kihasználása, nincs társadalmi pontozás, nincs biometrikus azonosítás, nincs érzelemfelismerés, és nincs következtetés védett tulajdonságokra.

Nagy kockázatú (6. cikk, összefüggésben a III. melléklettel): nem. Az ott felsorolt kategóriák egyike sem érintett – nincs biometria, nincs kritikus infrastruktúra, nincs oktatás vagy szakképzés, nincs foglalkoztatás, nincs hozzáférés alapvető magán- vagy közszolgáltatásokhoz, nincs bűnüldözés, nincs migráció, nincs igazságszolgáltatás. Egy látogatószámokról szóló mondat senkiről nem dönt, és senkire nézve nem vált ki joghatást.

Ami marad, az egy szintetikus szöveget előállító rendszer, amely ezért az 50. cikk szerinti átláthatósági kötelezettségek hatálya alá tartozik. Ezekről a 10. és a 11. pont szól.

10. Az 50. cikk részletesen

A cikk több bekezdésből áll, eltérő címzettekkel. Sorrendben, hogy az eredmény követhető legyen:

• Az (1) bekezdés – az emberekkel közvetlenül interakcióba lépő rendszereknek MI-ként kell felismerhetővé tenniük magukat. Nem alkalmazandó: itt nincs párbeszéd és nincs bevitel. A szöveg már készen áll egy oldalon, mielőtt bárki megnyitná.
• A (2) bekezdés – a szintetikus tartalmat előállító rendszerek szolgáltatóinak a kimenetet géppel olvasható formátumban meg kell jelölniük. Alkalmazandó, és a megjelölés itt még hiányzik. Lásd a 11. pontot.
• A (3) bekezdés – érzelemfelismerés és biometrikus kategorizálás. Nem alkalmazandó.
• A (4) bekezdés első albekezdése – deepfake-ek. Nem alkalmazandó: nem keletkeznek képek, hang- vagy videofelvételek, csak két mondatnyi szöveg.
• A (4) bekezdés második albekezdése – a nyilvánosság közérdekű ügyekről való tájékoztatása céljából közzétett generált szöveg esetében közölni kell, hogy azt mesterségesen állították elő. Kétséges, hogy alkalmazandó-e – a közérdekű ügyek nyilvánvalóan a közvélemény formálására utalnak, nem minden közzétett sorra. A tájékoztatás ettől függetlenül megtörténik.
• Az (5) bekezdés – egyértelmű és megkülönböztethető módon, legkésőbb az első expozíció időpontjában. Teljesül: a megjegyzés közvetlenül a szöveg alatt áll, az oldal nyelvén, anélkül hogy bármit ki kellene nyitni vagy linket kellene követni.

A (4) bekezdés második albekezdése még egy mondatot érdemel. Mentesíti azt a szöveget, amely emberi felülvizsgálaton vagy szerkesztői ellenőrzésen esett át, és amelyért valaki szerkesztői felelősséget visel. Az üzemeltető erre nem hivatkozik: a mondatokat megjelenésük előtt nem olvassa el ember – azokat gép ellenőrzi. Ez más dolog, és kényelmes volna az egyiket a másiknak feltüntetni.

Az a tájékoztatás, amelyet csak akkor adnak meg, ha kötelező, semmit sem mond a szövegről. Ez a tájékoztatás az első generált mondat óta minden doboz alatt ott áll.

11. Hiányzik: a géppel olvasható megjelölés

Az 50. cikk (2) bekezdése egy látható mondatnál többet vár el a szolgáltatótól. A kimenetet géppel olvasható formátumban kell megjelölni, és mesterségesen előállítottként felismerhetővé kell tenni, olyan megoldásokkal, amelyek – amennyiben ez technikailag megvalósítható – hatékonyak, interoperábilisak, robusztusak és megbízhatók.

A doboz alatti látható megjegyzés nem ilyen. Az olvasóhoz szól, nem géphez. Ezeken az oldalakon a generált mondatok jelenleg nem rendelkeznek géppel olvasható megjelöléssel.

Ez azért szerepel itt, mert az a saját MI-használatról szóló oldal, amely csak a már teljesített kötelezettségeket sorolja fel, célt téveszt. Aki tudni szeretné, hányadán áll, többet tud meg abból, ami hiányzik, mint abból, ami megvan.

Min múlik: egy HTML-oldalon szereplő két mondatnyi folyó szövegre nincs olyan bevett eljárás, amely megfelelne a négy megnevezett tulajdonságnak. A vízjelezést képekre és hangra fejlesztették ki; két mondatban kevés a hely bármi olyan elrejtésére, ami túlélne egy fordítást, egy idézést vagy egy másolást és beillesztést. A rendelet maga is számol ezzel: az 50. cikk (7) bekezdése uniós szintű gyakorlati kódexekről rendelkezik, az Európai Bizottság pedig 2026. július 20-án iránymutatást tett közzé az 50. cikkről.

Ami már megvan: a látható megjegyzés minden doboz alatt, a modell neve, a mondat dátuma és ez az oldal. Ami hiányzik, az ezzel meg van nevezve, nem pedig letagadva.

12. MI-jártasság (4. cikk)

A 4. cikk előírja, hogy a szolgáltatók és az alkalmazók biztosítsák személyzetük, valamint a nevükben az MI-rendszerek üzemeltetésével és használatával foglalkozó más személyek megfelelő szintű MI-jártasságát. A kötelezettség 2025. február 2. óta alkalmazandó, a kockázati osztálytól függetlenül.

A Stats4U egyéni vállalkozás, alkalmazottak nélkül. Az egyetlen személy, aki a rendszerrel foglalkozik, maga építette azt; az 5. pontban leírt három ellenőrzés a modell mért hibáiból született, nem valamilyen tanfolyamból. A kötelezettség ezért nagyrészt üresen fut – nem azért, mert nem alkalmazandó, hanem mert nincs kit elérnie.

A 4. cikkhez nem kapcsolódik bírság; a 99. cikk szerinti szankciók nem említik.

13. Általános célú MI-modellek

Az 53. és az azt követő cikkek szerinti kötelezettségek – műszaki dokumentáció, tájékoztatás a továbbfelhasználó szolgáltatók számára, a szerzői jog betartására vonatkozó politika, a tanításhoz használt tartalomról szóló, kellően részletes összefoglaló – a modell szolgáltatóját terhelik, vagyis azt, aki a súlyokat forgalomba hozza. Ezek 2025. augusztus 2. óta alkalmazandók.

A Stats4U nem ilyen szolgáltató. Kész súlyokat tölt le, azokat nem módosítja, és modellt nem ad tovább.

Azt, hogy egy modellszolgáltató teljesíti-e ezeket a kötelezettségeket, és ha igen, hogyan, az üzemeltető nem tudja ellenőrizni. Ez ismert korlát, nem pedig az ellenkezőjének állítása.

14. Időpontok

Az MI-rendelet 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, és szakaszosan alkalmazandó:

• 2025. február 2. óta: a tiltott MI-gyakorlatok (5. cikk) és az MI-jártasság (4. cikk),
• 2025. augusztus 2. óta: az általános célú MI-modellekre vonatkozó kötelezettségek, az irányítási struktúra és a szankciók,
• 2026. augusztus 2. óta: az általános alkalmazandóság, és vele az 50. cikk szerinti átláthatósági kötelezettségek,
• a III. melléklet szerinti nagy kockázatú rendszerek esetében az (EU) 2026/1744 rendelet (a „digitális omnibusz”, kihirdetve a Hivatalos Lapban 2026. július 24-én) az időpontot 2027. december 2. napjára, a szabályozott termékekben lévő nagy kockázatú rendszerek esetében pedig 2028. augusztus 2. napjára halasztotta. Egyik sem releváns a Stats4U szempontjából, lásd a 9. pontot.

Ez a módosítás nem halasztotta el az 50. cikk szerinti átláthatósági kötelezettségeket. A (2) bekezdés szerinti géppel olvasható megjelölésre a módosító jogi aktus a 2026. augusztus 2-án már forgalomban lévő rendszerek esetében 2026. december 2. napját határozza meg; azt, hogy a jelen eset ez alá tartozik-e, az üzemeltető nem vizsgálta meg véglegesen. A 11. pont ettől függetlenül érvényes.

Ezek az időpontok ellenőrzött forrásból származnak, nem emlékezetből. Legutóbb 2026 júliusában változtak, és ismét változhatnak. Aki ezekre támaszkodik, ellenőrizze az Európai Unió Hivatalos Lapját.

15. Felügyelet

A rendelet 70. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti piacfelügyeleti hatóság Lengyelországban a Komisja Rozwoju i Bezpieczeństwa Sztucznej Inteligencji (Mesterséges Intelligencia Fejlesztéséért és Biztonságáért Felelős Bizottság). A mesterségesintelligencia-rendszerekről szóló lengyel törvény hozta létre (Dz.U. 2026 poz. 1003, 2026. augusztus 11. óta hatályos).

Aki úgy véli, hogy az itt leírt használat sérti az MI-rendeletet, hozzá fordulhat. Emellett írhat a következő címre is: stats4u@lukaswojcik.com; ez gyorsabb, és a fenti jogot semmiben nem érinti.

Az adatvédelmi panaszok elbírálására más hatóság illetékes – ezt az adatvédelmi tájékoztató 10. pontja nevezi meg.

16. További dokumentumok

Kiegészítésképpen a következők alkalmazandók, illetve nyújtanak magyarázatot:

• az adatvédelmi tájékoztató – az 5.10. pont arról, hogy mi kerül a modell elé, a 11. pont pedig az automatizált döntéshozatal hiányáról,
• az adatrendeletről szóló oldal – hozzáférés a saját adatokhoz, exportálás és szolgáltatóváltás,
• a felhasználási feltételek és az adatfeldolgozási szerződés,
• az impresszum.

Azt, hogy a mondatok hogyan jönnek létre, mi ment félre közben, és hol mondanak csődöt az ellenőrzések, a blog részletesen, mérésekkel együtt ismerteti.

Verzió

Verzió: 1.0, állapot: 2026. szeptember 10.. Ez az oldal a tényleges gyakorlatról szóló tájékoztatás, nem jogi tanácsadás; az üzemeltető saját értékelését tartalmazza, és azt sem hatóság, sem ügyvéd nem vizsgálta felül.